... végülis jópofa :) Mióta Mirus megszületett, egy csöppet színtúltengésem van. Látszik? 
Méghogy második gyerekkor?! Mi az? Nem is értem, hisz volt nekem is elég sok fekete korszakom is 
- a gimi volt a "mélypont" a színeket tekintve (egyetlen szín csak a Vica volt az életemben akkor :) A Mirával ez most egy kissé túlzásba is esett Mintha már nem is tetszene az, aminek nincs színe (na jó, a fotóknál még mindig a fekete-fehér a sláger ... - ha most ez nem is tűnik fel elsőre mindenkinek...)
A gyerekszobánál kezdődött, a vizilóval folytatódott ... és hát ki tudja, hol még a vége. Valahogy a gyerekkórházak/orvosi rendelők is jobban tetszenek színesben. El is határoztam, hogy ezentúl csak színes rendelőkbe fogok járni én is ...
Ezt a fotót is azért raktam fel, hogy mindenki láthassa: Mirából minden tőlem telhető eszközzel próbálok(-unk) színes egyéniséget varázsolni.
(Na jó, azért valljuk be őszintén, ez a szöveg színvilágát tekintve egyszerűen RONDA lett!)
